Az oktatási rendszer átalakításával megszűntek a szakmunkásképző iskolák. Ez nagy terhet rakott azoknak a diákoknak és szüleiknek a vállára, akik szakmát szeretnének tanulni. Dunaharaszti munka erőpiacára szakma nélkül nehezebb. A szakközépiskola csak alap a továbbtanuláshoz. Ha nincs gyakorlati oktatás, akkor nem ér szinte semmit az elmélet. A munkára már gyermekkorunkban készülünk. A kisgyermek utánozza a felnőtteket, kalapál, játékból főz, babázik és felveszi az édesanyja körömcipőjét. Minden mozdulata felkészülés a felnőtt életre és a munkavégzésre. Az érdeklődési köre mindenre kiterjed. Mikorra szakmát kell választania, már elég sok minden szeretett volna lenni, mégsem egyszerű a választás. Ezért gyakran előfordult régebben is, hogy teljesen más szakmában dolgoznak a munkavállalók, más hivatást választottak maguknak az egykori szakmunkástanulók, mint az eredeti szakmájuk. Tovább képezték magukat, előző iskolájuk alapnak volt jó. Aki viszont szeretne a szakmájában dolgozni, gyakorlatra van szüksége.
Szakma, vagy gyakorlat nélkül
